A füleki Magyar Tannyelvű Gimnázium szülők, helybeli lakosok, pedagógusok kezdeményezésére, Csemadok-vezetők, városi nemzeti bizottsági képviselők kitartó mukája gyümölcseként jött létre, eleget téve azon szülők óhajának, akik gyermekeik számára anyanyelvi oktatást igényeltek.


1951 szeptemberében nyílt meg a füleki magyar gimnázium. Induláskor&nbsp a Királyhelmectől Ipolyságig húzódó magyarlakta területről gyűjtötte egybe a tanulni vágyó magyar fiatalokat.

1973-ban egyesítették az 1956-tól fokozatosan kiépülő szlovák tannyelvű gimnáziummal. Az összevonás után fokozatosan csökentették a magyar osztályok számát, és ezzel egyidőben felduzzasztották a szlovák osztályok létszámát.

A számos reformot megért, ám mégis igen közkedvelt, jó hírű iskola életét a rendszerváltás után is gyakran zavarták a kormányzat részéről érkező beavatkozások.

A szlovákiai magyar tannyelvű oktatásügynek a füleki gimnázium igazi ALMA MATERE. A 17 magyar tannyelvű iskolából 14-nek volt füleki magyar diák az igazgatója.A volt füleki gimnazisták teszik, amit tenniük kell: a Magyar Koalíció Pártjában, a Csemadok járási és helyi szervezeteiben, polgármesteri és önkormányzati tisztségükben, civil szervezetekben.

Jelmondatukként Petőfi sorait választották:

„De béfejezve nincsen még a munka,
Amelyet néked béfejezni kell.
Csak félig van még a csomó elvágva,
Mit szét kell vágnod kardod élivel.
Majd akkor illet a koszorú téged,
Ha e munkát végképp bevégezéd,
S akkor nem én foglak megkoszorúzni,
Hanem az egész nagy emberiség!”

Ezt a mottót a mához való üzenetnek érzi és fogadja el a füleki gimnázium.