Jeles véndiákjaink

1. Bartók György (1845-1907)

Bölcsészdoktor, teológiai professzor, Erdély 38. református püspöke. Egyházi író, folyóiratszerkesztő. Munkái: A református egyházak presbiteriális szervezete (1904), Theológiai tudomány és lelkipásztori képzés (1907), Jakab levele (1908) stb. Szerkesztette az Egyházi és Iskolai Szemlét.

1959-1862 között volt iskolánk diákja

2. Téglás Gábor (1848-1916)

Középiskolai tanár, régész, Hunyad vármegye múzeumának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányai: A háromszéki aranykincs (1887), Dák várak Udvarhelymegye keleti és északi hegyvidékein (1895), A rómaiak végvárai a Hargita-hegység alján s a keleti határvédelem czélja és rendszere (1896) stb. Nevét viseli a dévai szórványkollégium.

1864-ben végezte az algimnáziumot

3. Roediger Lajos (1854-1941)

Középiskolai tanár, régész, néprajzkutató. Fontos munkája: A Székely Nemzeti Múzeumban őrzött székely eredetű varrottasokról, 1929.

1868-ban végezte az algimnáziumot

4. Barabás Samu (1855-1940)

Történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár Erdélyi Osztályának megszervezője, a Székely Oklevéltár szerkesztője. Kiadta a Teleki család (1895), a Blagay család (1897) és a Frangepán család Oklevéltárát (1910), valamint a Zrínyi Mikós, a szigetvári hős életére vonatkozó leveleket és okiratokat (1898).

1868-1870 között iskolánk diákja

5. Gyárfás Jenő (1857-1925)

Erdély egyik legnagyobb festőművésze, a népéletkép első európai rangú képviselője. Főbb művei: Gábor Áron halála a kökösi csatában, Tetemrehívás, Disznóölés, Császár Bálint, V.László király esküje stb. Nevét viseli a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtára.

1871-ben végezte az algimnáziumot

6. Berde Sándor (1856-1894)

Teológus, középiskolai, majd főiskolai tanár. Teológiai munkái közül megemlítjük a Jézus vallása a három első evangélista szerint címűt (1889), más tanulmányai, cikkei az Egyházi és Iskolai Szemlében jelentek meg.

1873-ban végezte az algimnáziumot

7. Bodor János (1861-1949)

Református lelkész, a Székely Mikó Kollégium gondnoka. Mikes Kelemen emlékének ápolója. Teológiai tanulmányai mellett az Útam a csernátoni mesteri parókiától a zágoni papi parókiáig c. munkája jelentős, melyben hiteles képet fest iskolánk életének első időszakáról.

1876-ban végezte az algimnáziumot

8. Gödri Ferenc, ifj. (1862-1913)

Sepsiszentgyörgy városformáló-szolgáló polgármestere volt 1895-1913 között. Részt vett a Kossuth Lajoshoz zarándokló sepsiszentgyörgyi küldöttségben, úti élményeit Sepsiszentgyörgytől Turinig és vissza címmel jelentette meg. Polgármesteri jelentései kordokumentumok.

1877-ben végezte az algimnáziumot

9. Szakács Andor (1864-1922)

A Nemzeti Színház, Kolozsvár, Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár színpadának ünnepelt tragikus színművésze. Számos Shakespeare-szerepe közül a III. Richard és a Lear király a legemlékezetesebb.

1880-ban végezte az algimnáziumot

10. Nagy Károly (1868-1926)

Erdély 40. református püspöke, egyházi író, a Székely Mikó Kollégium főgondnoka. Az Erdélyi Protestáns Lap, majd a Református Szemle szerkesztője. Munkái: Kálvin theológiája (1895), Dr. Bartók György erdélyi ref. püspök emlékezete (1908), Emlékezés Kálvinról (1909), Idősb Péter Károly (1918) stb.

1882-ben végezte az algimnáziumot

11. Péter Mózes (1870-1930)

A Székely Mikó Kollégium tanára, majd igazgatója, a Kollégium történetírója. Munkái: A Rikánbelőli Kommunitás ismertetése és rövid története (1909), A reformáció lényege, jelentősége és hivatása (1918), A sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium történetének vázlata és jelenlegi állapotrajza (1918) stb. Szerkesztőségi titkára volt a Sepsiszentgyörgyön kiadott Emlékkönyv a reformáció 400. évfordulójára c. kötetnek, valamint szerkesztette a gróf Mikó Imre születésének 100. évfordulójára kiadott emlékfüzetet.

1885-ben végezte az algimnáziumot

12. László Ferenc (1873-1925)

A Székely Mikó Kollégium tanára, a Székely Nemzeti Múzeum őre, régész, botanikus, meteorológus, néprajzkutató. A Táj és Tudomány c. kötetben tanulmányai és cikkei láttak napvilágot unokája, a régész László Attila gondozásában. A kötetben külön-külön tanulmány méltatja László Ferencet, a pedagógust (szerzője Debreczy Sándor), a botanikus-meteorológust (Kovács Sándor), a néprajzost (Gazda Klára) és a régészt (László Attila).

1887-ben végezte az algimnáziumot

13. Erdélyi Lajos (1870-1932)

Nyelvész, a Székely Mikó Kollégium tanára, a háromszéki nyelvjárás jeles kutatója. Tanulmányai e tárgyban: Időalakjaink és -módjaink a háromszéki nyelvjárásban, Feltételes és felszólító módú igealakok a háromszéki nyelvjárásban, A székelyek eredetéhez nyelvjárásaik alapján stb. Nyelvjárástani kutatásait összevetette a magyar nyelvemlékek és irodalmi művek elemzésével: A Halotti beszéd, mint nyelvjárási emlék, A régi magyar irodalom történetéhez a nyelvjárások alapján és más tanulmányokban. Szülőfaluja, Uzon község könyvtára felvette a nevét.

1888-ban végezte az algimnáziumot

14. Nagy György (1879-1923)

Ügyvéd, országgyűlési képviselő. ";;A magyar republikánus";;, a Kossuth Asztaltársaság elnöke, a kézdivásárhelyi Székely Újság főmunkatársa. Alapítója és elnöke volt az Országos Köztársasági Pártnak. Vállalta az első védői tisztet a Károlyi Mihály elleni perben. Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula csodálta a bátorságáért, kitartásáért, helytállásáért.

1897-ben érettségizett

15. Lósy-Schmidt Ede (1879-1948)

Lexikonszerkesztő (Technikai Lexikon, 1928), technikatörténész, muzeológus, egyetemi tanár, a Magyar Műszaki Múzeum megalapítója. A MÁV hídvizsgáló osztályán dolgozott, mérnökegyleti könyvtáros volt és a technikatörténeti tár őre. Szülőházát emléktábla jelöli Sepsiszentgyörgyön.

1897-ben érettségizett

16. Csutak Vilmos (1878-1936)

A Székely Mikó Kollégium rektorigazgatója, a Székely Nemzeti Múzeum igazgató-őre, a székelység történetírója. Bécsben, Budapesten és a Székelyföldön végzett levéltári kutatásai alapján írta tanulmányait: Gidófalvi Gálgyor Balázs czímeres nemeslevele 1681-ből, Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc elején, A [Székely Mikó]Kollégium története, Adatok Háromszékvármegye Bach-korszakbeli közművelődési és közgazdasági történetéhez, Hídvégi gróf Mikó Imre és a Református Székely Mikó Kollégium stb. Szerkesztésében jelent meg az Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára c. gazdag művelődéstörténeti és természettudományi cikkgyűjtemény.

Két épület építtetése fűződik a nevéhez: a Székely Nemzeti Múzeumé és a Székely Mikó Kollégium Leánygimnáziumáé, a ";;kicsi Mikóé";;.

1898-ban érettségizett

17. Darkó Jenő (1880-1940)

Középiskolai, majd főiskolai tanár, egyetemi rektor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.A magyar történelem görög nyelvű forrásait tanulmányozta Münchenben, Párizsban,Velencében, Firenzében, Rómában és Oxfordban, forráskiadványokat gondozott ebből a témakörből. Az egyik legnagyobb magyar byzantinológus. Később hadtörténeti tanulmányokat közölt, majd élete utolsó két évtizedében erdélyi témákkal jelentkezett. Szülőfaluja, Dálnok iskolája viseli a nevét.

1898-ban érettségizett

18. Veress Lajos, Dálnoki (1889-1976)

A Ludovika Akadémia tanára, katonai attasé Bécsben, gyalogdandár-parancsnok, vezérezredes.

1907-ben érettségizett

19. Elekes Dezső (1889-1965)

A modern magyar statisztika atyja, lapszerkesztő, egyetemi tanár, demográfus. A Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, majd elnöke, a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára. 1924-ben Budapest sakkbajnoka. A Statisztika-sakkcsapat évente megrendezi a róla elnevezett nemzetközi sakkversenyt.

1907-ben érettségizett

20. Makkai Sándor (1890-1951)

Erdély 41. református püspöke, szépíró, egyházi író. A Székely Mikó Kollégium főgondnoka. Az Erdélyi Helikon, a Hitel munkatársa, Az Ut, a Református Szemle szerkesztője. Mint bukaresti szenátor az erdélyi magyarság politikai jogainak védelmezője. Regényei (Ördögszekér, Magyarok csillaga, Mi, Ernyeiek, Táltoskirály, Sárga vihar stb.) általában előbb az Erdélyi Szépmíves Céhnél, majd Budapesten is megjelentek, sőt több kiadást értek meg. Egyháztörténeti és -politikai írásai jelentősek.

1908-ban érettségizett

21. Varga Nándor Lajos (1895-1978)

Grafikusművész, szakíró, a rézkarc és a rézmetszet kiváló mestere. Négyévi Képzőművészeti Főiskolai tanársegédi munka után két évet töltött Londonban, ahol a grafika történetét tanulmányozta. Hazatérve ismét a Főiskolán vállalt állást, most már a grafikai tanszék vezető tanáraként. Tanítványai számára nyári művésztelepeket szervezett, grafikai évkönyveket szerkesztett a munkáikból. Később magán rajziskolát indított, több kiállítást rendezett. Érdemes művész.

1913-ban érettségizett

22. Bihari József (1901-1981)

Színész, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész. Tiborc szerepének egyik legemlékezetesebb megformálója. Emlékezetes az Emberek a havason, Légy jó mindhalálig, Árvácska c. filmekben nyújtott alakítása. Illyés Gyula Fáklyalángjában Józsát alakította, ez a szerep hozta meg számára az egyik Kossuth-díjat.

1916-ban végezte az algimnáziumot

23. Hosszú Zoltán (1897-1944)

Jogászdoktor, a Nemzeti Színház színművésze. Szegeden szerzett jogi doktorátust, de azután beiratkozott a az Országos Színészképző Iskolába. 1926-tól a Nemzeti Színház tagja, ahol két év múlva megkapta a Farkas-Ratkó-díjat. Az országos népszerűséget a ";;Danibá";; rádióadások hozták meg számára. Filmszerepei is emlékezetesek, játszott a Légy jó mindhalálig-ban, az Úz Bencében, a Földindulásban, A hegyek lányában.

1916-ban érettségizett

24. Péter László (1899-1994)

Évekig a 100 és a 200 m-es síkfutás országos bajnoka, az amsterdami olimpia részvevője, Sepsiszentgyörgy első olimpikonja. Országos csúcsteljesítményét csak két évtized elteltével tudták megdönteni. Amsterdamban a hosszú utazás és a fáradtság után csak harmadik lett az előfutamban és már ott kiesett, bár az akkori formája a legmerészebb álmokra is feljogosította.

1917-ben érettségizett

25. Bitai Gyula (1901-1932)

Navigációs tiszt, éveken át a Budapest-Bécs közötti utas- és postaforgalmi légi útvonal navigátora.

1918-ban érettségizett

26. Hadnagy Albert (1901-1967)

Történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója. Születésének 90. évfordulóján emlékkönyv jelent meg Szekszárdon A főlevéltárnok, dr. Hadnagy Albert élete és munkássága címmel, amelyben újraközölték tanulmányait.

1919-ban érettségizett

27. László Dezső (1904-1973)

Egyházi író, szerkesztő, egyháztörténész. Életében 910 munkája látott napvilágot, 140 pedig kéziratban maradt: kötetek, tanulmányok, eszmefuttatások, előadások, pályaképek, visszaemlékezések, publicisztikai írások a prédikációi és bibliamagyarázatai mellett. Filozófiai alapvetésű teológus, egyháztörténész, prédikátor, egyetemes kitekintésű kisebbségi nemzetpedagógus, biztonságos jövőt kereső kisebbségideológus volt.

1922-ben érettségizett

28. Debreczy Sándor (1907-1978)

A Székely Mikó Kollégium tanára, majd főiskolai tanár, pedagógiai szakíró. A kolozsvári Ferdinánd-egyetemen, majd a Sorbonne-on szerezte diplomáját. Mikós tanársága mellett a Székely Nép munkatársa volt és monográfiát jelentetett meg a keletkutatóról ";;Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete";; címmel. Kolozsváron a magyar irodalmi tanszék módszertani előadója volt, pedagógiai és módszertani tárgyú cikkei, kötetei jelentek meg.

1925-ben érettségizett

29. Baróti Dezső (1911-1994)

Családi nevén Kratofil

Irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára, majd rektora. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért letartóztatták, a börtönből való szabadulása után a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.

1922-1925 között iskolánk diákja

30. Baróti Lajos (1914-2006)

Családi nevén Kratofil

Labdarúgó mesteredző. 1957-1966 és 1975-1978 közötti időszakban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, négy világbajnokságon vezette a nemzeti csapatot. Magyar Örökség Díjas.

1924-1925-ben iskolánk diákja

31. Kiss Manyi (1911-1971)

Jászai Mari- és Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. A Vígszínház és a Madách Színház művésze, száznál is több filmszerepe van.

1925-ben végezte a Székely Mikó Kollégium Polgári Leányiskoláját

32. Puskás György (1911-2004)

Gyermekgyógyász, orvosprofesszor, egyetemi rektor, a Román Tudományos Akadémia tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet dékánja, prorektora, majd rektora volt, ezekben az időszakokban sikerült az intézményt a korszerű magyar tudományosság romániai központjává fejlesztenie.

1928-ban érettségizett

33. Szász Kálmán (1910-1978)

Gyógyszerkutató, a Devincan és a Cavinton ";;atyja";;. Wartha Vince- és Kabay János-emlékérmes tudós. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban a növénykémiai osztály vezetője volt. Tucatnyi szabadalmat tudott magáénak a nem szabadalmaztatott újítások, találmányok mellett.

1928-ban érettségizett

34. Fazakas János (1910-1979)

Ortopédsebész, orvosi szakíró. A kolozsvári Ortopédiai Kórházat kitűnő gyógyintézetté és módszertani központtá fejlesztette, beszerezte a legkorszerűbb gyógyászati berendezéseket. Több mint kétszáz tudományos dolgozata látott napvilágot. Elnöke volt az orvostudományi társaságok szövetsége kolozsvári osztályának, valamint az orvosok és gyógyszerészek testületének.

1921-1927 között iskolánk diákja

35. Székely Zoltán (1912-2000)

Régész, a Székely Mikó Kollégium tanára, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Munkái: A komollói római tábor (1943), A tekerőpataki népvándorláskori lelet (1945), Kora középkori temetők Délkelet-Erdélyben stb. Sepsiszentgyörgy városa 1998-ban Pro Urbe-díjjal tüntette ki.

1930-ban érettségizett

36. Benedek Kálmán (1912-1993)

Karnagy, orgonaművész, 1934-35-ben a Székely Mikó Kollégium helyettes tanára. Orgonaművészként sokat koncertezett, megismertette az országban Bartók és Kodály munkásságát.

1930-ban érettségizett

37. Tőkés István (1916-2016)

Református lelkész, egyházi író, a Református Szemle szerkesztője, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet újszövetségi tanszékének professzora. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki titkára, generális direktora, majd püspökhelyettese.

38. Kicsi Sándor (1919-2004)

A Magyar Tudományos Akadémia lexikonszerkesztőségének vezetője, író, a Székely Mikó Kollégium tanára. 1989-ben jelent meg Szacsvay Imre grafikus-fotóművész három albuma Erdélyről, melynek szövegét írta. Szülőfalujáról szóló, Dálnoki történetek című kötete csak halála után jelenhetett meg. 2001 augusztusában kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét. 2003 áprilisában Sepsiszentgyörgy városa Pro Urbe-díjjal ismerte el érdemeit.

1938-ban érettségizett

39. Szent-Iványi Tamás (1920-1991)

A járványtan kutatója 1956-75 között a FAO római központjában az állategészségügyi osztályt vezette. Külföldi egyetemeken tanított, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, előbb levelező, majd rendes tagja. Egy sor állatorvosi szakfolyóirat szerkesztőségi tagja. 1970-1975 között Romániában dolgozott, mint az ENSz élelmezésügyi és agrokulturális megbizottja. Halála előtt megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést.

1939-ben érettségizett

40. Kós Károly, ifj. (1919-1996)

Az erdélyi magyar tárgyi néprajztudomány egyik legjelentősebb képviselője. 1944-ben nyerte el a néprajztudomány doktora címet, ezután 1950-ig a kolozsvári Bolyai Egyetem Régészeti, majd Néprajzi Intézetének tanársegédje, az Erdélyi Múzeum Egyesület néprajzi tárának múzeumőre. Harminc éven át az új Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese. Néprajzi kutatómunkáját főleg a munka néprajza tárgykörben végezte, írásai erdélyi és magyarországi szakfolyóiratokban jelentek meg. A vargyasi festett bútor és a Kászoni székely népművészet c. kötete 1972-ben, a Szilágysági magyar népművészet 1974-ben, a Tájak, falvak, hagyományok 1976-ban jelent meg, hogy csak néhányat említsünk.

1939-ben érettségizett

41. Izsák József (1921-2006)

Irodalomtörténész, kritikus, a Székely Mikó Kollégium tanára. 1958-tól Marosvásárhelyen az Igaz Szó szerkesztője, majd 1960-1980 között a Pedagógiai Főiskola egyetemi előadótanára a magyar nyelv és irodalom tanszék megszűnéséig. Foglalkozott Tamási Áron, Illyés Gyula és Asztalos István munkásságával, mindhármukról monográfiát írt. Írásai az Erdélyi Helikonban, a Pásztortűzben, az Erdélyi Múzeumban, az Igaz Szóban, az Utunkban, a NyIRK-ben jelentek meg.

1940-ben érettségizett

42. Faragó József (1922-2004)

Családi nevén Fábricz

Az erdélyi magyar szellemi néprajztudomány egyik legjelentősebb képviselője. Mint a kolozsvári Bolyai Egyetem friss doktorandusa, 1945-ben az egyetem adjunktusa lett, majd a kolozsvári Folklórintézet kutatója és főkutatója. Nemzetközi tudományos értekezletek előadójaként ismertette a romániai magyar folklórt. Szaktanulmányai a Korunkban, az Igaz Szóban, a Művelődésben, a NyIRK-ben, az Ethnographiában jelentek meg, de a magyar nyelvterületen kívül is. Kötetei közül a a Felszállott a páva 1951-ben, a Moldvai csángó népdalok és népballadák1954-ben, a Diófának három ága 1956-ban, a Gyönyörű Bán Kata 1973-ban jelent meg.

1940-1941-ben volt iskolánk diákja

43. Tompa Károly (1923-2002)

Erdészmérnök, egyetemi tanár. Dolgozott a zalaegerszegi Erdőigazgatóság kereskedelmi osztályán, a szegedi Erdőgazdaság kereskedelmi osztályvezetője volt. 1951-ben nevezték ki a soproni Erdőmérnöki Főiskolára tanársegédnek, 1977-ben lett egyetemi tanár. Már a tanszékre való bekerülésekor bekapcsolódott a kutatómunkába, tudományos tevékenységét 592 munka fémjelzi 1991-ig. Több ízben vett részt külföldi konferenciákon, valamint hazai seregszemléket szervezett.

1942-ben érettségizett

44. Vargha Jenő (1924-2007)

Vegyészmérnök, egyetemi tanár. A Bolyai Tudományegyetemen tanársegédként a hallgatók tudományos körét vezette, előadótanárként 1952-53-ban dékánja volt a kémia karnak. 1956-1989 között a Studia Univ. Babes-Bolyai Chemia c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és tudományos titkára. 1993-tól szerkesztette az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi Szakosztályának közleményeit. Az EMT Firka c. folyóiratának szerkesztője és munkatársa. Négy szabadalom társszerzője, valamint több gyógyszerszintézis eljárásának kidolgozója.

1943-ban érettségizett

45. Raksányi Gellért (1925-2008)

Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze. 1947-ben végezte a Színművészeti Főiskolát, azóta a Nemzeti, illetve a Pesti Magyar Színház tagja, 1989-től örökös tagja. 1966-ban Jászai Mari-, 1992-ben Kossuth-, 1997-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott.1978-tól érdemes művész, 1989-től kiváló művész, 2000-ben a Nemzet Színésze lett. Számos színházi és filmszerepe van.

1941-1942-ben voltiskolánk diákja

46. Beke György (1927-2007)

Író, műfordító, szerkesztő. Már 1947-ben a sepsiszentgyörgyi Népi Egység szerkesztőségében dolgozott, 1948-tól a Romániai Magyar Szó, illetve az Előre belső munkatársa, A Hét szerkesztője, a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja. 

Riportkönyveiben a valóság feltárása mellett élményanyagának regényes feldolgozására törekszik. (Feketeügy, Szilágysági hepehupa, Vizek törvénye, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, stb.) A szociográfiai riportot sajátosan szépirodalmi rangra emelte, de több regénye is (Vándorvillám, Éjszakai biciklisták) napvilágot látott. Karcolatai a Máktörő c. kötetben olvashatók. Alma Materének Régi erdélyi skólák c. kötetében állít emléket, korábban itt tanult diáktársának, Nagy Györgynek pedig az Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus c. kötetben.

1946-ban érettségizett

47. Vékás Domokos (1926-1995)

A Római Magyar Akadémia titkára, diplomata, kolozsvári főkonzul. Diplomáciai szolgálatot teljesített Tiranában (1955-1957), Rómában (1958-1960), Bukarestben (1961-1964 és 1968-1974), Damaszkuszban (1976-1981) és Kolozsváron (1984-1988). Tagja volt az Erdélyi Szövetségnek, a Székely Körnek, az Erdélyi Magyarok Szövetségének, A Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaságnak, a Dávid Ferenc Egyletnek, valamint vezetőségi tagja az Európai Protestáns Szabadegyetemnek.

1946-ban érettségizett

48. Kovács Sándor (1928-1984)

Természettudós, a Székely Nemzeti Múzeum őre, a Székely Mikó Kollégium tanára. Múzeumőrként rendezte a Diószeghy-féle lepkegyűjteményt, természet- és tájvédelmi vonatkozásban kutatta a Rétyi Nyír, a Szent Anna-tó, Bálványosfürdő vidékét. Nemzetközi elismerést aratott C. Rădulescu és P. Samson paleontológusokkal a Kárpát-kanyar medencéiben fellelt ősemlősmaradványok tudományos feldolgozásával. Rovatvezető volt a Megyei Tükörnél és a Brassói Lapoknál. Magyar, román, német és frncia nyelvű tanulmányait szakfolyóiratok közölték, ismeretterjesztő írásait A Hét, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Fórum hasábjain jelentette meg.

1947-ben érettségizett

49. Domokos Géza (1928-2007)

Író, műfordító, szerkesztő, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első elnöke. 1954-1961 között újságíró, riporter az Előrénél, főszerkesztő a Pionírnál és az Ifjúmunkásnál. 1961-1965 között az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztője és igazgatóhelyettese, 1969-1984 között a Kriterion Könzvkiadó igazgatója. 1989-ben az RMDSz egyik megalapítója, 1992-ig a szervezet első elnöke, parlamenti képviselő. Esély c. háromkötetes visszaemlékezés-gyűjteménye 1996-ban jelent meg, Éveim, útjaim, arcaim pedig 2002-ben. 2003-ban Sepsiszentgyörgy városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. 

1948-ban érettségizett

50. Veress Dániel (1929-2002)

Irodalomtörténész, író, szerkesztő, dramaturg. Előbb újságíróként dolgozott, majd 1970-1992 között a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház dramaturgja. Szépirodalmi és irodalomtörténeti munkái közül csak néhányat említsünk: Mikes. Négy tél (színmű, 1969), Vándorúton (esszék, 1971), A rodostói csillagnéző (kismonográfia, 1972), Mikes és a szülőföld (tanulmányok, 1976), Így élt Mikes Kelemen (életrajz, 1978). Sepsiszentgyörgy városa 1999-ben Pro Urbe-díjjal tüntette ki.

1948-ban érettségizett

51. Fábián Ernő (1934-2001)

Középiskolai tanár, író, kritikus. Szülővárosában, Kovásznán tanított, írásait a Korunkban, az Igaz szóban, a Tanügyi Újságban, a Tiszatájban, a Megyei Tükörben, a Háromszékben közölte. Kismonográfiát írt Apáczai Csere Jánosról és Eötvös Józsefről. Az értelem keresése c. kötete a Pro Minoritate Könyvek sorozatban jelent meg. 1999-ben megkapta Kovászna város Pro Urbe-díját.

1952-ben érettségizett

52. Kónya Ádám (1935-2008)

Középiskolai tanár, helytörténész, művészettörténész. A Székely Mikó Kollégium tanára, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Sepsiszentgyörgy város tanácsosa. 1968-1970 között a Megyei Tükör településlexikonának és műemlékrovatának szerkesztője. Néprajzi, helytörténeti tanulmányai főleg az Alutában, a Megyei Tükörben, a Háromszékben, a Brassói Lapokban, a Művelődésben jelentek meg. 2000-ben jelent meg A Mikóból indultak... c. kötete, melyben Alma Matere jelessé vált diákjaival foglalkozik. 2007-ben, az 55 éves érettségi találkozó emlékére, összeállította az évfolyam emlékkönyvét Botos Fereccel. 200-ben Széchényi Ferenc-díjat kapott, 2009-ben pedig post mortem megkapta Sepsiszentgyörgy város Pro Urbe-díját, mely kitüntetés alapítását ő maga kezdeményezte. 2010. február 10. óta a Városi Művelődési Ház a nevét viseli.

1952-ben érettségizett

53. Lőrincz Csaba (1959-2008)

A Fidesz nemzetpolitikai teoretikusa, a státustörvény egyik kidolgozója, helyettes külügyi államtitkár, a Magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadója. Egyetemi oktató, az erdélyi ellenzéki Limes Kör tagja. Húsz éven át meghatározó módon formálta a Magyar Köztársaság külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.

1978-ban érettségizett